Jövő héten hétfőn válik mindenki számára elérhetővé a megújult Figyelőnet. A munkálatokat levezénylő projektmenedzsert kérdeztük.

- Bár a megújulás kapcsán röviden már bemutattuk a projekt résztvevőit, röviden mégis beszéljünk arról, hogy neked mi a szereped a Figyelőnet megújulásában!

- A Figyelőnet szerkesztőségében kezdtem 2005 októberében projektmenedzserként, és olyan munkákat vittem, mint például a Voks2006.hu választási portál, a foci vb site-unk, vagy az 1956 alkalmából készült különleges emlékoldal. 2006 februárjában aztán átkerültem a Digitális Produkciós Osztályra - azóta már nem csak a Figyelőnettel foglalkozom. De mivel én ismertem a site-ot nagy részletességgel, ezért a megújítás folyamatát is én fogtam össze. De természetesen részt vett a munkában Bánfalvi Attila, aki a szerkesztőségi projektmenedzser, valamint a lap főszerkesztője, Szabados Balázs is. Velük együtt csináláltuk végig az egészet.

- Mikor kezdődött maga a megújulás?

- Már 2006 februárjában elkezdtük, mert úgy gondoltuk, hogy egy nagyon alapos előkészítő szakasznak kell megelőznie a programozást. Az előkészítő szakasz közel félévig tartott, mert ez alatt három fontos kutatást is készítettünk. Legelőször a Figyelőneten helyeztünk el egy kérdőívet, amit közel 2000 ember töltött ki, és arra voltunk kíváncsiak, hogy mit szeretnek az a lapon, és hogy ha megújulna, akkor mit szeretnének rajta látni, illetve hogy mik azok a szolgáltatások, ami miatt más oldalakat látogatnak. Ez azért volt különösen fontos, mert úgy gondoltuk, hogy ezeket a régi látogatókat, akik egy nagyon fontos bázisunk, nem szabad elveszítenünk a megújítással.

- Milyen következtetéseket tudtatok levonni az eredményből?
-  Elsősorban azt láttuk, hogy ezek a felhasználók - mivel jelenleg is látogatói a site-nak, vagyis lojálisak - nagyon szeretik a mostani oldalt, és ezért nem látnák szívesen, hogyha a megújulás radikális lenne. Ennek ellenére azért a megújulás jelentős mértékű lesz, de a mostani oldal sikeres elemeit az új oldalon is viszontláthatják majd.

- Készült egy másik kutatás is. Ez mit vizsgált és mi jött ki?

- Igen, ezt követően az egyik egyetemmel közösen készítettünk egy click-stream kutatást, amelynek során elemeztük, hogy hová kattintanak a mostani oldalon és milyen felhasználói szokásaik vannak. Ekkor készült egy úgynevezett klaszteranalízis is. Ilyenkor felhasználói csoportokat állítanak fel, mondok is néhány példát. Van egy olyan felhasználói csoport, amelynek tagjai reggel jönnek, és vagy a közigazgatásban dolgoznak vagy valamelyik nagy cégnél, és gyorsan végigkattintanak az őket érdeklő híreken. Ők nem töltenek túl sok időt a site-on, 3-4 cikket olvasnak el. Egy másik felhasználói csoport délután 1 és 3 óra között érkezik, de ez a klaszter szinte megegyezik a reggeli látogatókéval - tehát nagyjából ugyanazok még egyszer visszatérnek és újra megnézik a híreket. Aztán vannak olyan olvasók is, akiket leginkább a Törvénytár és a Cégtár szolgáltatásaink „masszív” felhasználóiként lehet jellemezni: ők többnyire munkaidőben, 10 és 4 óra között jönnek, és jellemzően csak ezt a két szolgáltatást érik el, tehát a munkájukhoz veszik igénybe. Aztán van például egy olyan csoport is, amelynek tagjai kifejezetten szórakozásra, infotainmentre használják a Figyelőnetet. Ők este 8 és 10 között érkeznek, viszonylag alacsony számban, de azért jól meghatározható nagyságrendben vannak jelen, és nem is inkább a belföld-külföld anyagait nézik, hanem inkább a moderált fórum, a Bemondó véleményeit olvassák, esetleg írják. Egyébként ezt a kutatást majd a megújulást követően is szeretnénk megismételni, hogy lássuk, változtak-e ezek a klaszterek. Sokat segít ez a szerkesztőségnek is, hogy lássuk, reggel 8-ra milyen jellegű tartalmakat célszerű kirakni, vagy délben.

- Beszéljünk gyorsan a harmadik kutatásról is.

- Ez annyira nyilvánvaló adatokat hozott, hogy csak kevéssé tudtuk felhasználni. Olyanok jöttek ki, hogy a látogatók egy csoportja hírgyűjtő oldalakról érkezik – de ezt eddig is tudtuk, mert a címlap látogatottsága viszonylag alacsonyabb. Egyébként ezen a megújuláskor igyekszünk változtatni – ennek érdekében találtuk ki például az úgynevezett képes címlapajánlót, amit a hírek olvasásakor a képernyő jobb hasábjában látnak majd a cikkekre, hírekre érkező, nem direkt látogatók. Ilyen kísérleteink egyébként voltak már korábban is, hogy képeket tettünk a hírcímek mellé, és az látszott, hogy ha nincs illusztráció a címlapajánlóban, akkor a főoldal látogatottsága jelentősen visszaesett.

- Hogy áll a folyamat? Mikor élesedhet a Figyelőnet új verziója?

- Tulajdonképpen már készen van az új oldal, most folyik a tesztelése és az apróbb hibák korrigálása. A piackutatási részlegünk segített, hogy olyan embert invitáljunk meg a szerkesztőségbe, aki ismeri a régi lapot, és vállalja, hogy elmondja nekünk az első benyomásait a friss verziót kipróbálva. Hétfőn, 21-én pedig nyilvánossá is válik az új oldal! Persze a megújulás után is várjuk majd a felhasználók visszajelzéseit (itt a blogban is), amelyeket igyekszünk beépíteni.

- Hogyan zajlik a fejlesztés? Gondolom egy ilyen nagy médiacégnél, mint a Sanoma, „nem csak úgy belecsaptok a lecsóba”, erre utal az is, hogy három kutatással kezdtetek.

- Igen, megvan ennek a részletesen leszabályozott folyamata, amit projektmenedzselési frameworknek hívnak, bár tréfásan mi inkább rémworknek, ugyanis egy kicsit riasztó az a papírmennyiség, amit egy projektvezető produkál a fejlesztés során. Maga a folyamat amúgy 4 nagy szakaszból áll: az első, a koncepcionálás a Figyelőnet esetében most nem volt olyan hangsúlyos, merthogy maga a koncepció egy kialakult és sikeres termékhez kapcsolódik.

- Nem kellett semmit sem változtatni?

- Ami a koncepción változik, az az, hogy egy picit portálosabb jelleget szerettünk volna adni a site-nak. Ezért lett például a címlapon egy webmailes belépési lehetőség a Citromailre, Freemailre stb. Ez sokak számára jelenthet kényelmi pluszfunkciót.
Egyébként a koncepcionálást követő szakasz a tervezés időszaka. Ekkor kellett a kutatásokat megszervezni, kiértékelni, és elkezdtünk ötölni-hatolni, hogy milyen legyen a site. Bevontuk a dizájnereket, Juhász Pétert és Csurka Gábort, akik terveztek egy-egy nyitóoldalt. Ekkor csatlakozott Bánóczy Zoltán külsős szakértő is, aki több magyar site felépítésében vett már részt előzőleg. A programot, a fejlesztést változatlanul az eddigi beszállító partnerünk, a Netrix fejleszti. Volt egyébként egy elgondolás, hogy az elkészült terveket megfutassuk más külső fejlesztőcégekkel is, amit meg is tettünk, de igazándiból azt láttuk, hogy nincs olyan szerkesztőségi rendszer PHP-s környezetben, ami most ki tudná váltani a jelenlegi rendszerünket. Augusztus végén, a nyári szabadságolások végével kezdődött maga a fejlesztési fázis. Ez alatt hetente leültünk a fejlesztőkkel, hogy mik a hiányosságok, mik azok a területek, amik pontosításra szorulnak, illetve felmerültek problémák is, de egyébként jól haladt a csapat.

- Mennyire pontosan lehetett előre kitűzni a határidőket? Sikerült-e tartani?

- Amikor februárban elindítottuk a folyamatot, akkor eredetileg december végi megújulásban gondolkodtunk, de június körül változtattunk ezen az elképzelésen, mert a fejlesztőcég kiválasztása viszonylag sokáig tartott. Ekkor döntöttük el a végleges időpontot, január közepét, ez került a fejlesztőkkel kötött szerződésbe is, és ezt sikerült is tartani.